Darren Ellwood

Tárgy: Darren Ellwood Vas. Okt. 23, 2011 7:18 pm

Név: Darren Ellwood
Becenév: Dare, L
Nem: Férfi
Kor: 18
Születési év: 1993.01.02.

Jellem: Magabiztos, határozott, mindig tudja, mit kell tenni. Általában udvarias és sokat mosolyog, de inkább lehetne besorolni a könyvbeli vámpírok, a gyönyörű szörnyetegek közé. Aki nem tudja elképzelni a jelzőt, csak Darrent figyelje, előbb-utóbb megérti.
Külső: Sötétbarna, már-már feketés haj, kék szem. Ha sápadt lenne, nyugodtan mondhatnánk rá, hogy porcelán baba, ugyan is a nemes vonásai miatt szinte tökéletes az arca.
Faj: Mora
Rang: Diák
Képesség: Lélek
Testőr: nincs
Amiben különösen jó: bűbáj, gyógyítás, hazudozás
Gyengepont: ha van is neki, nem tudni

Előtörténet:

Egy kisvárosban születtem, messze Montanától. A gyerekkorom bizonyos ideig tökéletes volt. El voltam kényeztetve, mindent elértem amit akartam, pénzzel vagy akár anélkül. A morák és vámpírok csodálták, esetenként irigyelték a klánunkat, küllemünket, de velünk még a rosszakaróink is mindig kedvesek voltak, csak a hátunk mögött beszéltek ki minket vigyázva, ne jusson vissza a fülünkbe. Viszont mivel az apám nem csak hogy tiszteletben álló nemes, - azaz egyúttal nagy részt vállalt a politikában - hanem kiváló feketemunkás is volt, sok beépített embere lett az idők során, így mindig jelzést kapott róla, ha valaki elárulja. Szóval, ezek az emberek tökéletesen likvidálva lettek, védett volt tőlük az életünk és egyéb értékeink. Még csak nem is itt kezdődött a probléma.

Apám más nézeteket vallott, mint a többi mora. Bár a keze messze elért és rengeteg csatlósa volt, egész életében tartott a strigáktól, egyfajta paranoia volt ez neki, úgy érezte, nem menekülhet. ...Csak ha közéjük áll.
Tíz éves lehettem, mikor szánt szándékkal kivégzett egy etetőt és így strigává vált. Igyekezte ott folytatni az életét ahol abbahagyta, nézetei viszont jócskán megváltoztak. Gyilkos lett belőle. Először a testőreinket végezte ki, majd az anyámat, a családtagjainkat... Eközben persze az újságok tele voltak a szó szerinti nagy "csenddel", hogy az Ellwood klán sok ideje ki sem tette lábát a házból. De senki nem jött megnézni, az irigység vezérelte őket, a jóakaróinkat is megállították. Hogy hogy maradtam pont én életben az megint érdekes történet, ugyan is egy másik testőr, egy dhampyr hatolt be a házunkba. Mint később kiderült, az ő egyik családtagját végezte ki az apám. Bosszúból hát rátámadott, de végül csak annyit ért el, hogy az apám meghalt, ő halálosan megsebesült, és én, a sok-sok ember közül egyedül kerültem ki élve a házból, az utolsó Ellwood.

Ezek után anyám egyik barátnőjénél, Nicolnál éltem. Ő egy tűzmágus mora volt, próbált is tanítgatni, ugyan is a mi családunkban is ez az elem volt a szokványos, de nekem sosem ment, állandóan ügyetlenkedtem, nem tudtam kellőképp irányítani. Nicol azzal nyugtatott, hogy még nem erősödött fel, ezért nem megy, de ahogy telt az idő, egyre türelmetlenebb lettem és feszültebb. Az apám strigává válása előtt is sokszor akadtam ki, ordítottam le valaki fejét esetenként ok nélkül, most viszont ez rendszeressé vált. Végül Nicollal egészen megutáltuk egymást, napi szinten veszekedtünk, akár az öreg házaspárok. Egészen addig ment ez így, mígnem egyik nap jócskán túl ment egy határon és teljesen felidegesített… Én pedig fogtam magam, és amilyen erősen csak tudtam, megütöttem. Erre még nem volt példa - hisz egy nemes hogyan is vetemedhetne ilyesmire? Most még is olyan erősen ütöttem meg, hogy vérzeni kezdett az orra, - eltörtem. Teljesen lesokkoltam, megrémültem, akárcsak ő is. Próbáltam közeledni hozzá, hogy segítsek, de félt tőlem. Végül pár óra után viszonylag megbékélt, így vettem a bátorságot a közeledéshez. Először csak halkan beszélgettünk, nem mert már kiabálni. Én viszont annyira bántam, ráadásul kiakasztott a dolog; velem ehhez hasonló még sosem fordult elő. Annyira meg akartam gyógyítani, azt akartam, hogy fogadjon vissza, hogy ne féljen többé tőlem, menjen minden úgy, mint régen… És akkor megtörtént. Hozzáérintettem a kezem az orrához, mire az gyógyulni kezdett. Mindketten meglepődtünk, ugyan akkor Nicol csak még jobban megrémült tőlem.

Ezek után csak pár hétig tűrt még el, majd kiadta az utamat.

Sokáig éltem egyedül, szórakoztam, olvasgattam apám régi naplóit, mígnem az egyik ősrégi bejegyzésnél meg nem leltem a Szent Vlagyimir pontos címét, helyét. Sokáig gondolkoztam, itt lenne -e a helyem, nem vesztenék -e vele sokat, végül csak elhatároztam hogy beiratkozom. Ami persze nem volt épp könnyű, tekintve a klánom hírét, de végül is én is csak egy nemes mora vagyok, így felvettek. Azóta itt rontom a levegőt.

Tárgy: Re: Darren Ellwood Hétf. Okt. 31, 2011 12:09 am

Rendben van, az előtörténetedet elfogadom! Smile

Jó játékot!

Leila

Tárgy: Re: Darren Ellwood Csüt. Dec. 15, 2011 8:30 pm

Rendben van elfogadom a módosítást!

Leila