Etető terem

A Morák etetése folyik itt. Az etetőknek külön felállított orvosi rendelővel.

Szent Vlagyimir Akadémia + Közös helységek + Etető terem

Hát igen, mondhatjuk azt, hogy kajás vagyok, ezért most, hogy rá tudtam magamat bírni arra, hogy kimozduljak a szobámból, sikerült elindulnom az Etetőterem felé. Semmi kedvem nem volt jönni, komolyan, és bár tényleg éhes vagyok, most az egyszer inkább éheztem volna... De nem baj, legalább túl leszek rajta, és ismét visszabújhatok a szobám magányos árnyékába. Iiigen, mióta itt vagyok, nem mondhatnám, hogy olyan hú de sokat mentem volna erre-arra. Mindig is makacs voltam, és ha eltervezek valamit, hát, azt véghez is viszem, talán javarészt ezért nem mentem semerre sem.
Már egész jó idő van, ennek örülök, főképp azért, mert így magamra tudtam ölteni kedvenc piros, néhol fodrokkal díszített ruhácskámat. Igaz hogy még kicsit fázom, főleg akkor amikor a hideg szél úgy dönt, hogy le akarja fújni a fejemet a helyéről, de egyébként semmi baj nincs. Szőke, derekamig érő hajamat kivételesen elől, két copfban fogtam össze, ami aranyos hatást kelthet, bár nem mondhatnám magam egy ördögnek, azért mégis... Nem vagyok én olyan rossz lány.
Mire észbe kapok, már ott is vagyok az Etetőnél, s kissé félve lépek be. Nem szeretem az ilyen helyeket, bármennyire is szükségem van rá. Szorongva állok meg még a bejáratnál, nem merek beljebb menni... Istenem, annyira szánalmas vagyok, de egyszerűen nem megy. Valaki... segítséééég...