Udvar

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 27, 2011 9:42 pm

- Ezt sose tagadtam – mosolyog rá a dampyr hercegnőre. Aki nincs elkényeztetve az nem is nemes, kivétel aztán nincs. Darren is elvolt mikor éltek a szülei, és sokszor most is úgy viselkedik, mint egy elkényeztetett kölyök, azért látszik rajta, kicsoda ő. – Ebben tévedsz. Van olyan nemes, aki nem kap testőrt, és anélkül egy mora se él meg – válaszolja komoran. – A tűz mágusok még csak-csak, de a mágia is elfogy egyszer. Na meg… látod, itt van a szemed előtt a példa. Senki se bírja a végtelenségig.
A példa résznél váratlanul saját maga felé mutat és egy kis keserű mosoly lopakodik vissza az arcára. Lehet, hogy ő lélekhasználó és jobban elfárad, de nem csak az erre szakosodottak vannak így ezzel. Örökké nem lehet mágiát használni, előbb-utóbb mindenki „kifogy”.
- A vezetés és az egymás rágása, ahogy te mondtad, nálunk ez összekapcsolódik. Vita nélkül sosincs eredmény. Pontosan ez a dolgunk, vitázni és hízelegni a nekünk tetsző lehetőségért. Tizenkét királyi család van, plusz a vezetőnk. Olyan nincs, hogy ennyi ember egyetértsen bármiben is. Mindig lesznek ostoba és helyes felvetések is, és mindig is vitatkozni fognak. Ami pedig titeket illet, igen is belétek kell istápolni. Mit gondolsz, ha nem lenne szégyen hátat fordítani a hivatásotoknak, hány testőr maradna? Vannak elkötelezettek, mint te is, de szerintem, ha öt évvel ezelőtt megkérdeztelek volna, nem testőr akartál volna lenni. A szülőkről nem is beszélve. Mindenki aggódik a gyerekéért, és ha nem lenne rossz dolog visszautasítani a testőrködést, biztos lennének olya önzőek, hogy otthon tartsák a dampyr kölyköket. Lehet, hogy én is ezt tenném.
Jól esik neki egy kis veszekedés, már ha ezt annak lehet venni. Az önelégültsége lassan el is tűnteti a haragot, persze csak amennyire ez lehetséges a lélektől. A többi dologban már úgy tűnik, egyet értenek.
Közelednek, és végül teljesen oda is érnek a régi őrkunyhóhoz. Cigi és pia szag száll a kilincsen keresztül feléjük, hát még mikor kinyitja Darren az ajtót. A tömeg sűrű, elég sokan vannak, nem sok embert lehet felismerni. Darren még Lizt sem látja, kicsit csalódott is lesz. Viszont ez nem akadályozza meg abban, hogy ne beszélje ki Alice-szel.
- Valahogy úgy. De legalább több ideje marad rám, nem? – kérdezi vigyorogva. – Nem tiltakoztam annyira, sőt. Szerintem vicces, hogy mindenki ezt hiszi. Ahhoz képest, hogy eleinte mi volt.
A többi már nem meséli el, ugyan is végre megpillant egy ismerős (de ismeretlen) arcot és neki int, hogy jöjjön. A nevére nem emlékszik, valószínűleg nem is mondta, de a külsőjére igen, még a kávéházban találkoztak. Mindenkit végig szokott nézni egyszer, hogy emlékezzen mindenkire, mert mindenki hisztizik ha nem teszi. Most viszont ennek ellenére is érdekelné, hogy mit keres egy dampyr egy mora buliban.

Tárgy: Re: Udvar Kedd Dec. 27, 2011 10:33 pm

A, D

A sok ismeretlen, mora arcok nem tükröznek mást, csak a szórakozás kéjes vágyát és ez elborzasztott. A morák annyira ki vannak éhezve a kamatyolásokra, hogy külön bulit szerveznek a tiszteletére? De, üsse kő, nem szólok egy szót se, gondoltam. Régebben engem is ez kötött le napi 23 órában és megjegyzem igen kedvemre volt az, hogy a világon nem érdekel senki más magamon kívül. A fanyar, 70 dolláros kubai szivar illata régi ismerősként kúszott be az orromba, miközben az italos pult felé igyekszem, hogy máris elkezdjem a nem vagyok unalmas estémet, ami igazándiból nem is nagyon pult, hanem egy nagyobbacska asztal, amin testes mennyiségű alcohol volt. Persze, Gioioso-féle olasz műremek nem volt az asztalon, de ahogy megformálódott a fejemben a gondolat, hogy minőségi italt keresek egy házibuli jelegű helyen, azonnal megróttam magam és már-már nevetnem kellett. Így végül egy kis vodkát öntöttem magamnak és hátulról nekitámaszkodtam az asztalnak. A tömeg ütemes ritmusra rázta magát egy éppen közérdeklődésnek örvendő számra, aminek a szövege a semmiről szólt. Belekortyoltam a piába és megpróbáltam a szememmel ráakadni a mora srácra, aki egyáltalán elhívott ide, hogy adjak neki egy táncot. Nem azért, de a tucc-tucc számra maximum én is ugyanolyan semlegesen bírom rázni magam, mint mindenki ezen a helyen. Nem mintha azt hiszem Daniel? nevű fiút pont az érdekelte volna, hogy elég egyéni-e a tánctudásom... Hirtelen, a tömeg közepette egy ismerős alakot véltem felfedezni, aki pontosan felém nézett, egyenesen a szemebe és intett, hogy menjek közelebb. Ha jól rémlett valahol a kávéház környékén találkozhattunk, de hamar lelépett, talán a mostanában szokásommá vált marcona természetem miatt. S lám egy lány is volt vele. Ki gondolta volna? Ellöktem magam a "magaslesemtől" és odasétáltam hozzájuk.

Tárgy: Re: Udvar Szer. Dec. 28, 2011 7:27 pm

* Megérkeztünk. Már meg akartam kérdezni, hogy nah mi volt eleinte? De ezt hanyagoltam miután észre vettem a nagy tömeget, morák, de volt pia, végre, erre vártam, már vagy.... régóta.
Darren intett az egyik lánynak, hogy jöjjön oda hozzánk, feltételezem ismeri. Dampyrnak tippeltem, de sok mora volt itt, úgy, hogy lehet elvétettem, de ki tudja? Majd kiderül?
Elnéztem még és egy utolsó pillantást vétettem az asztalra amin ott volt az a sok alkohol, már amennyit láttam belőle, nagy volt a nyüzsgés.
Amint megállt előttünk az ismeretlen, feltehetően dampyr lány, köszöntem neki és jó kislány módjára be is mutatkoztam.*
- Szia! A nevem Alice, örvendek a találkozásnak.
* Egy mosoly kíséretében nyújtottam a kezem egy kézfogás reményében. Azt hiszem így kell üdvözölni a másikat. Vártam egy kicsit, majd Darrenhez fordultam.*
- Itt fogunk ácsorogni vagy beljebb megyünk?
* Kedvesen ám türelmetlenül kérdeztem. Az egyik srác integetett nekem, oh Miki, ő volt azon kevesek egyike akit még ismertem is, jó srác volt, de kicsit unalmas. Ahogy elnéztem jól szórakozott, ezért nem is zavartam, csak vissza intettem neki. Nem vagyok egy nagy szakértő, de azt észre veszem ha valaki be van rúgva, és ő, határozottan be volt rúgva, de ki vagyok én, hogy ítélkezzem? Hisz én is épp erre készültem.*

Tárgy: Re: Udvar Vas. Jan. 01, 2012 6:01 pm

A tömeg táncol és énekel, Darren meg még mindig azon küszködik, hogy tudna lökdösődés nélkül a szoba szélére jutni. A válasz: sehogy. De a legtöbb, amit megtehet, hogy azért próbálkozik. Legalább már nincsenek olyan részen, ahol percenként valaki letapossa őket. Azért ez már nagy haladás.
- Akár észreveszik, akár nem, most már komolyan képtelen leszek átkarolni téged. A végén még feldöntenek minket és letaposnak. Mármint, még jobban.
Fintorog is egy kicsit, nem tetszik neki a helyzet. A cipője orra már így is csupa kosz, mindenki rálépett, ráadásul egyre több folt tűnik fel az ingén is – ahogy táncolnak, úgy kap pár fröccsöt a ruhájára. Legalább nem lesz szomjas.
Utána már csak az deríti kicsit jobb kedvre, hogy meglát egy ismeretlen ismerőst, és az intésére el is indul felé. Legalább már hárman lesznek.
- Darren – biccent oda, miután a lányok is bemutatkoztak egymásnak. Most valahogy érthetően nincs kedve udvarias gesztusokra. – Beljebb menni? Örülök, hogy eddig eljutottam, dampyr lány – mosolyog rá és összeborzolja Alice haját. Persze, utána rögtön le is simítja neki, kár lenne kócosan hagyni, szép haja van.
- De ha gondoljátok, megpróbálhatjuk. Bár… azt hiszem az alkoholod szélen van.